Fogak felépítése
A fogak csontos képződmények, hiszen funkciójukat tekintve fontos a szilárdság, alapvető feladata a táplálék feldarabolása, megőrlése. A fogak szabadon álló, látható részét – amely benyúlik a szájüregbe – koronának, középső – a fogíny által fedett – részét a fog nyakának, az alsó – a felső állcsont és az állkapocs fogmedreibe beékelt részét pedig gyökérnek nevezzük.
A fog belsejében kis üreg található, a fogbélüreg. A fogak állományának legnagyobb részét igen ellenálló szövet (elefántcsont vagy dentin) alkotja, ezt a fogzománc takarja, a nyakat vékony cementréteg, a gyökeret pedig cement – vagy csontállomány fedi.
A fogzománc (Enamelum, Substantia adamantina) az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel. Összetétele: szervetlen anyaga 96%, szerves anyaga 1,7%, víz 2,3%.
A dentin (Dentinum, Substantia eburnea) a zománcnál puhább, rugalmassága viszont nagyobb, ami jelentős előnyökkel jár. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. Sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos. Összetétele: szervetlen anyaga 69,3%, szerves anyaga 17,5%, víz 13,2%.
A fogbélüreg (Pulpa dentis) a fog legbelső része, belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel. A fogíny (gingiva) a fog többi részétől külön fejlődik a szájüreg nyálkahártyájából a fogelőtörés során. A cement a foggyökér felszínét fedi. Legvastagabb a gyökércsúcsnál, majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. Összetétele 4 éves gyermeknél: szervetlen anyaga 48%, szerves anyaga 25%, víz 27%. Felnőttnél: szervetlen anyaga 62%, szerves anyaga 25%, víz 13%.
A fogágynak (parodontium) a fog rögzítése a feladata az állcsontokban. Négy részből áll: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. A cement a fog alkotórésze, ezt követik a gyökérhártya rostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat a fogmederhez. Az íny szerepe ennek a három alkotóelemnek a védelme.
A gyökérhártya (Periodontium) a fogmeder és a cement közt helyezkedik el. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. Vastagsága kb. 0,2 mm.
A fogzománc (Enamelum, Substantia adamantina) az emberi szervezet legkeményebb része, élő sejteket nem tartalmaz, kalciumból, fluorból és foszforból épül fel. Összetétele: szervetlen anyaga 96%, szerves anyaga 1,7%, víz 2,3%.
A dentin (Dentinum, Substantia eburnea) a zománcnál puhább, rugalmassága viszont nagyobb, ami jelentős előnyökkel jár. Magasabb szervesanyag-tartalma miatt a fogszuvasodás könnyebben roncsolja. Sárga színű anyag alkotja, egy különleges csontszövet, szerkezete hálózatos. Összetétele: szervetlen anyaga 69,3%, szerves anyaga 17,5%, víz 13,2%.
A fogbélüreg (Pulpa dentis) a fog legbelső része, belsejét erek és idegek töltik ki, fájdalomérző idegvégződéseket tartalmaz, lazarostos kötőszövet építi fel. A fogíny (gingiva) a fog többi részétől külön fejlődik a szájüreg nyálkahártyájából a fogelőtörés során. A cement a foggyökér felszínét fedi. Legvastagabb a gyökércsúcsnál, majd a zománc-cement határ fele fokozatosan vékonyodik. Összetétele 4 éves gyermeknél: szervetlen anyaga 48%, szerves anyaga 25%, víz 27%. Felnőttnél: szervetlen anyaga 62%, szerves anyaga 25%, víz 13%.
A fogágynak (parodontium) a fog rögzítése a feladata az állcsontokban. Négy részből áll: fogmeder, cement, gyökérhártya, íny. A cement a fog alkotórésze, ezt követik a gyökérhártya rostok, melyek rugalmasan felfüggesztik a fogat a fogmederhez. Az íny szerepe ennek a három alkotóelemnek a védelme.
A gyökérhártya (Periodontium) a fogmeder és a cement közt helyezkedik el. Fő feladata a fog rögzítése és a rágóerők átvitele a csontra. Vastagsága kb. 0,2 mm.